Terka váratlanul felemeli a mutatóujját.
– Várj egy picit, Idő! Eszembe jutott valami. Van, ugye, ez a közös ősünk a majommal.
– Igen.
– De annak is volt egy őse, ami más volt mint ő, nem? És annak is! És annak is.
Az Idő elmosolyodik, és bólint egy nagyot.
– Ez a lényeg, Terka! Az élet, az élőlények állandóan változnak, mert alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez. Folyamatosan újabb és újabb fajok fejlődnek ki, míg mások örökre eltűnnek.
– Mert a legerősebb a nyerő!
– Van amikor igen, de van amikor nem. A lényeg az alkalmazkodáson van! Ezt a folyamatot hívják evolúciónak.
– De mostanában nem alakulnak ki új fajok. Az oroszlán az oroszlán, az elefánt az elefánt. Leállt az evolúció?
Az Idő felnevet.
– Dehogy, Terka! Csak ti nem látjátok a változást, mert az borzasztó lassú. Az evolúció nem egy ideges típus, nem kapkod, ha dolgozik. Ő nem napokban vagy években számol, hanem évszázadokban, évezredekben, sőt évmilliókban
Az Idő ekkor a távirányítóval a tévéfalra bök, ahol két videó jelenik meg egymás mellett. Az egyiken egy apró, egérszerű rágcsáló nyújtózik a vacsorájáért, míg a másikon egy Tirannosauros Rex vicsorog.
– Az egyik az ember őse. Szerintetek melyik?

Vissza