Nyunyó meghökken.
– Hogy lehetne ez az icipici egérke az ember őse, Idő komám? Még Terka tenyerében is elférne, ha nem félne az egerektől.
– Te is félsz tőlük, Nyunyó!
– Ez mondjuk igaz, de ki nem?... A lényeg, hogy ez az incifinci cickánypofa nem lehet az ember őse.
Terka elgondolkozva nézi a képet.
– Pedig lehet, Nyunyó!
– Ki van zárva!
– Múltkor néztünk egy természetfilmet a dinoszauruszok kihalásáról...
Az Idő szomorkásan felsóhajt.
– De sajnáltam őket!
– Aha... Szóval a filmből kiderült, hogy a dinoszauruszok korában is éltek emlős állatok, de a dínók miatt kénytelenek voltak bujdokolni.
Az Idő újra közbeszól.
– Rejtőzködő életmódot folytatni...
– Aha... valami olyasmi. Szóval, amikor a dinók váratlanul kihaltak...
Az Idő újra felsóhajt.
– Micsoda balszerencse!
– Aha... Szóval, amikor a dínók kihaltak, akkor ezek az emlősök hirtelen fejlődésnek indultak. És képzeld, Nyunyó, kezdetben pont ilyen kis egérkinézetű állatkák voltak, mint azon a videón!