Terka hangosan zihálva fekszik a homokos tengerparton.
– Jól vagy, Nyunyó?
– Aha! Nagy mázlink volt, hogy ki tudtunk úszni.
– Sajnos a hajónk nem volt ilyen szerencsés, és mostanra már a tenger fenekén pihen.
– Hú, tényleg villámgyorsan elsüllyedt szegény... Mi is volt a neve?
– Ööö... gőzöm sincs.
– Oké, Gőzöm Sincs, jó hajónk voltál! Soha nem feledünk!... Merre tovább, Terka?
– Nem tudom! Itt vagyunk a Bánat-tenger közepén, egy aprócska szigeten, ráadásul hajó nélkül...
– Rá se ránts! Gyere, nézzünk körül!
– Merre, Nyunyó?