– Honnan tudod? – hökkent meg Borbon.
– A parasztfiú elbeszéléséből. Fekete szőr, hosszúkás test, tüskés farok. Ez egy csőszgörény, semmi kétség.
Azonban Misó magyarázata nem túlságosan nyugtatta meg Rongyi lovagot. Idegesen bökött a mereven rájuk bámuló feketeség felé.
– Jó, jó, de az senkit sem zavar, hogy ez a nagyobbacska nyafka macska úgy döntötte ki azt a bazi vastag üvegtáblát, mint egy kártyalapot?... És pláne, miért bámul ránk úgy, mint aki nem tudja eldönteni, hogy most azonnal egyen meg minket, vagy inkább csomagoljon be uzsonnára?
– Szerintem nem akar megenni – lépett közelebb a lényhez Misó lovag. – Engem amúgy sem tudna.
Borbon sietve a robotvitéz mellé lépett.
– Óvatosan, komám! Ha tényleg ő nyitotta meg a bejáratot, akkor rettentő ereje van!
– Tudom! De muszáj szót értenünk vele! – mondta Misó, miközben még közelebb lépett, majd lassan, artikulálva beszélni kezdett. – Át kell jutnunk az Üveghegy alatt, mert Nyunyó hercegnő veszélyben van. Egy gonosztevő útban van hozzá, hogy megszerezze a bűvös távirányítót.