"Látták a vitézek az óriás kismalac szörnyű karmait és rettenetes agyarait, látták szörnyű pusztítását, ahogy egy lélegzetvétellel elfújt egy téglaházikót, de nem hátráltak meg..."

Forrás: ChatGPT
– Egy kismalacnak nincsenek karmai és agyarai – vetette közbe Misó.
– Ugyan!... Néhány dolog nem egyezik, na és? – mondta a királykisasszony, és szaporán lapozni kezdett a könyvben. –  Azt hiszem a küzdelem nagy részét átugorhatjuk! Bla-bla-bla... bla-bla-bla... Aha! Ez az! Ez a csata vége, amikor az óriás kismalac felkoncolja Mindentudót...
– Micsoda? – hűlt el Misó.
– Eltiporja a Oroszlánszívet...
– Mi a...? – háborodott fel Borbon.
– És megeszi Longyi-bongyi lovagot.
– Na tessék! Még a halálom is vacakabb, mint a tiétek! – horkant fel Rongyi méltatlankodva. – Már látom is a fejfámat, amire csak ennyi lesz írva: "Itt nyugszik a hős lovag, akit megevett egy kismalac".
– Egy óriás kismalac – szúrta közbe Misó.
– Köszönöm, sokkal jobb!
A királykisasszony rosszallóan nézett fel a könyvből.
– Mivel már nincs óriás kismalac, senki sem fog meghalni! Figyelnétek egy kicsit, vitézek?
– Mi jöhet még ezek után, felség?
– Nem mi, hanem ki! Természetesen Feketeszív!