– Ugorj, Rongyi!
A kis alvóka nem tétovázik, leveti magát a konténer széléről, ahová korábban felküzdötte magát. Boldogan ölelik meg egymást.
Időközben a teáskészlet-család is megérkezik, és izgatottan csilingelnek a porcelánfejű babának, aki bocsánatkérően néz Marcira.
– Az Óvilágba tartottunk, ideje mennünk.
Elbúcsúznak, Marciék indulnak hazafelé, de Rongyinak támad egy ötlete.
– Mi lenne, ha mi is megmentenénk valamit a futószalagról, Marci?