Terka elgondolkozva néz az Időre.
– Miért baj a növényeknek, ha állandóan sötét van? Miért pusztulnak bele?
– Mert napfény nélkül nem tudnak ennivalót csinálni maguknak.
Nyunyó egyetértően bólogat.
– Ők sem? Akkor nem vagyok egyedül! Sötétben én sem tudok megkenni magamnak egy fél mogyorókrémes kenyeret sem. Csak ügyetlenkedem, és összekenek mindent. Apropó, mióta esznek a növények? Még soha sem láttam, hogy az almafa mogyorókrémes kenyeret tömött volna magába, pedig szeretem nézni a kertet.
– Nyunyó, a növények a gyökerükkel a földből szívják fel a vizet, és azokat az anyagokat, amik szükségesek a növekedésükhöz. Nem esznek mogyorókrémes kenyeret.
– Bánhatják! Nem tudják, mit hagynak ki. Egyébként ha a gyökereikkel felszívják az ennivalót, akkor minek nekik napfény?
– Mert a napfény energiája kell ahhoz, hogy átalakítsák a felszívott dolgokat.
– Mivé?
– Például cukorrá.
– Micsoda?... A kis huncutok!...Ezek szerint a növények a napfénnyel főznek maguknak cukrot?
– Hááát... Mondhatjuk.
– Akkor ezért nem kell nekik a mogyorókrémes kenyér! És mit csinálnak a cukorral?
– Például levelet növesztenek belőle.
– Szuper!
Forrás: Freepik (brgfx)