– Anya, mit csinálsz?
– Takarítom a teraszt.
– Lenne egy kérdésem.
– Az jó! Szeretem a kérdéseket.
– Minden szuperhősnek van szuperereje?
– Öööö... Mit tudom én! Szuperhőstémában Apát kérdezd, ő bújta azokat a képregényeket fiatalkorában.
– Megkérdeztem, és szerinte van, mert csak így tudnak segíteni az embereknek.
– Ha!... Tipikus!... Szerintem meg nem kell ahhoz szupererő, hogy segítsél másoknak.
– Ez igaz. De azért néha jól jön, nem?
– Hát persze! Most például milyen jó lenne, ha fel tudnék röppenni egy picit, hogy kiseperjem a pókhálókat az ablak sarkából. Ehelyett cipelhetem fel a kislétrát a pincéből.
– Mi lenne, ha a nyakadba ülnék, hogy leseperjem? Szerintem elérném.
– Kiváló... akarom mondani, szuper ötlet... lenne, de sajnos nem emelgethetlek!
– Miért nem?
– Mert vigyáznom kell magamra. De tudod mit, mindjárt szólok apádnak...