Ahogy közeledtek a kacagás forrásához, a mentőcsapat tagjai egyre inkább nem értették a dolgot. Ráadásul az is roppant gyanús volt, hogy egyetlen zombitündérrel sem találkoztak az egész kastélyban. Rongyi már nyitotta volna a száját, hogy hangot adjon kétségének, amikor Misó felemelte a kezét.
– Az lesz az – suttogta, és egy hatalmas, aranyberakásokkal díszített fehér ajtóra mutatott.
Mindhárman odasettenkedtek, és a fülüket az ajtóra szorították. Odabent egy ideje már csend volt, így annál nagyobb volt a vitézek riadalma, amikor meghallották, hogy aranyszívű Pincur kishercegnő felzokog. Misó azonnal felegyenesedett, hátrált egy lépést, majd nekifutásból berúgta a bejáratot. Fémtalp csattant, fa reccsent, és a három vitéz a palota tróntermében találta magát, ami...
...hát igen, ami sajnos tömve volt zombitündérekkel.