– Marci, normális vagy?... Mi a csudát csinálsz az ajtóm mögött? A frászt hoztad rám!... Már vécére se mehetek ki anélkül, hogy be ne törjél a szobámba?
– Nyitva volt az ajtó, és Misóék a zombitündérek kastélyában kutakodnak. Éppen most értek a gülüszemű zombitündér-királynő odújához.
– Köszönöm szépen!
– Az nem te vagy, csak a mese...
– Még jó, na kifelé!
– De aranyszívű Pincur kishercegnőért jöttem.
– Kiért?
– Megkaphatom Pincur babát?
– Miért nem játszol a tieiddel?... Hú, mi az a klassz dolog a kezedben?
– Egy üvegrakéta.
– Na persze...
– Valami elektobizgentyű. Már nem működik, ezért Apa nekem adta.
– Tényleg úgy néz ki, mint egy rakéta... Egyébként minek neked Pincur?
– Meg akarom menteni.
– Biztosan örülni fog neki.
– Gondolod?
– Neeem!... Szerintem inkább tőled kéne megmenteni.
– Naaa!... Megkaphatom? Lécci...
– Jól van, ott ül a polcon.
– Köszi!