– Hogy mit? Például hazamész! – heveskedett a mackóvitéz. – Misó komám, hányjuk kardélre már ezt a nyavalyást! Nem látod, hogy hazudik?
De a robotvitéz leintette a másikat, és az óriásra nézett.
– Miért nem mentél haza, amikor láttad, hogy nincs itt senki?
– Mert nem tehettem! – komorodott el a sárkányzsiráf. – Megfogadtam, hogy nem megyek haza a bűvös távirányító nélkül.
Borbon diadalmasan felkiáltott.
– Aha!... Most kimutattad a fogad fehérjét, szörnyeteg!
– Hogy mi van? – tapogatta meg hatalmas szemfogát a sárkányzsiráf. – Van valami a fogam között?... Ó, úgy tudtam, hogy nem kellett volna spenótot ebédelnem az út előtt!
– Nincs semmi a fogad között! – kurjantotta Rongyi. – A társam arra céloz, hogy kibújt a szög a zsákból!
A sárkányzsiráf még jobban összezavarodott.
– Nincs semmilyen szög a tarisznyámban, de ha lenne, akkor se bújna elő csak úgy, magától! – nézett a sárkányzsiráf segélykérően Misóra. – Már megbocsáss, fémember, de a diliházból szedted össze a barátaidat?
– A vitézek csak arra utaltak, hogy végre bevallottad, rosszban sántikálsz.