Rongyi türelmetlenül felugrik a helyéről.
– Okés, professzor, a fény megtörik. Vagy elhajlik, bánom is én! De miért fontos ez? Minket csak a szivárvány érdekel!
A plüsscsacsi bólint, kezébe veszi a prizmát, és int a vendégeinek.
– Gyertek velem!
Mindhárman odasétálnak az ablakhoz, ahol a professzor résnyire elhúzza a sötétítőfüggönyt, éles fénynyalábot engedve a laborba. Ezután az ablakpárkányra állítja a prizmát, és óvatosan ide-oda tologatja a fénypászmában, amíg váratlanul a prizma túloldalán egy hosszúkás szivárvány jelenik meg a párkányon.
Rongyi nagyot ugrik.
– Elképesztő, professzor, tényleg megcsinálta! Ezentúl hivatalosan is megilleti önt a "Nagy szivárványcsináló" cím.
– Köszönöm, Rongyi, de ez csak fizika. A fénynek van egy olyan tulajdonsága, hogy a benne lévő színek kicsit másképpen törnek meg. A piros szín kevésbé, míg a kék jobban szeret elhajlani. Az üvegprizma csak láthatóvá teszi ezt a jelenséget.Forrás: rookieparenting.com
– Azt akarja mondani, hogy a kék fény hajlékonyabb, mint a piros?
– Hááát, ha nem is olyan értelemben, mint egy faág, de igen, mondjuk rá. Ezzel egyébként eljutottunk oda, hogy miért látjuk sárgának az amúgy fehér napot.
– Miért, professzor?
– Mert a Föld bolygót körülvevő levegőréteg, más néven légkör csinál valamit a nap fényével, miközben az áthalad rajta.
– Tényleg? És mit?
– Kiszűri¹ a napból érkező kék fény egy részét, pont annak hajlékonysága miatt, és ez elég ahhoz, hogy kékre fesse nekünk az eget. Cserébe viszont a hiányzó kék miatt a nap sárgás fényben tündököl.

¹ Pontosabban szétszórja, de a gyerekek számára ezt szerintem kevéssé érthető, ezért használom a kiszűri kifejezést.