Magadban igazat adsz neki, mert emlékszel, hogy milyen volt, amikor ti is tündérméretűvé zsugorodtatok.¹
– Jól van, semmi gond. Nem tudod, hogy hívhatnánk ide Hófehérkét? Nagyon fontos lenne, mert Nyunyó és én egy barátunknak szeretnénk segíteni.
A tündérlányka ekkor felugrik, és tágra nyílt szemekkel bámul rátok.
– Ha ő Nyunyó, akkor te vagy Terka, ugye? Az a Terka, aki legyőzte a varjúbőrbe bújt fekete szörnyet! Terka, az erdő hőse!
– Igeeen... – mondod bizonytalanul, mert az erdő hősét kicsit túlzónak érzed.
A tündérlányka izgatottan folytatja.
– Szupper!... A híres Terka és Nyunyó!... Te jó ég, és beszélek velük!... Szuper! Szuper! Szuper!... Vegyétek úgy, hogy Hófehérke már itt is van.
Azzal felugrik a levegőbe, és elszáguld.

¹ Lásd a Terka és Nyunyó - A Csodakútban című mese második ágát