Marci értetlenkedve húzza fel a vállát.
– De az jó, nem? Élni klassz! Miért nem örülsz neki?
– Minek örüljek? Nézzetek már rám! Látjátok, miből vannak a lábaim?
– Fekete zsákokból.
– Amik tele vannak frissen vágott fűvel. Szerinted ki az az elmeroggyant, aki műanyag zacskóban dob ki komposztálható zöld hulladékot az erdő szélére?
Marciék egyetértően hümmögnek, a szörny pedig folytatja.
– És a hasam? Négy mosógép!... Ja nem, az egyik szárítógép. Ezek tele vannak értékes, újrahasznosítható fémekkel, de valakiknek egyszerűbb volt kihajítani őket a virágok közé.
A szemétszörny folytatná a panaszkodást, de váratlanul kiáltozás hallatszik. A városlakók érkeznek, hogy...