Repülő szőnyegetek villámgyorsan cikázik ide-oda a folyosókon, rejtett átjárókon és csalafinta elágazásokon keresztül, majd váratlanul lefékez. Kelletlenül tápászkodtok fel a kényelmes fekhelyetekről, de amikor meglátjátok, hogy mi van előttetek, izgatottan leugráltok róla. A szőnyeg egyik sarkával búcsút int nektek, majd visszaszáguld
arra, amerről jött.
Te is intesz neki, majd legalább egy percig lenyűgözve bámulod az előttetek sercegő
, szikrázó látványt, amikor végre meg tudsz szólalni.
– Rongyi, ez tényleg egy csillagszóró-híd?
Forrás: Microsoft Designer AIDe az alvókád nem válaszol, mert megbűvölve bámulja az előttetek repkedő milliónyi apró szikrát. Óvatosan megbököd, mire kiesik a révületből.
– Mit?... Mit mondtál, Marci?... Kicsit belefeledkeztem... Még sose láttam ennyi csillagszórót egyszerre! Nagyon klassz!
– Induljunk tovább, Rongyi!
Már éppen rálépnétek a hídra, amikor apró köhintés hallatszik.
– Khm...
Lassan a testtel, gyerekek!