– Az úgy volt, hogy bementem Terka szobájába, hogy elkérjem Boribon mackót, mert a három lovagom szeretett volna újabb kalandra indulni.
A Mikulás szeme vidáman felcsillant.
– Rongyi, Misó és Borbon lovag újra akcióban¹? Arra kíváncsi lennék én is!
– Te ismered őket? – hökkensz meg, az utóbbi tíz percben már sokadszor.
– Naná! Egyébként ki nem? Ugye, manócskák? – néz körbe a Mikulás, mire mindenki a szobában komoly arccal bólogatni kezd.
– Ezt nem is gondoltam volna... – dünnyögöd, majd kicsit vidámabban folytatod. – Szóval el akartam kérni Boribont, de valamiért Terka nem akarta odaadni. Én meg, ahelyett hogy megbeszéltem volna vele a dolgot, felkaptam a mackót, és ki akartam futni vele a szobából. Sajnos a nővéremnek volt még annyi ideje, hogy mérgében taszítson rajtam egyet, amitől futtában nekiestem az ajtó élének.
A Mikulás a fejét ingatva elkomorodik.
– Ááá, értem! A szokásos testvérveszekedések egyike. Nem is gondolnád, hány ilyet látok!

¹ Lásd a Három lovagos meséket