Idegesen dörzsölgeted a kezedet.
– Biztos vagyok benne, hogy az előbb még a Mikulás arca volt a táblán! Rongyi, te mire emlékszel?
Rongyi görnyedve támaszkodik a térdére, levegő után kapkodva.
– Hogy mire? Arra, hogy egy pimasz manó végigjáratta velünk a kastély harmadát, amitől én mindjárt kiköpöm a fél tüdőmet. Már persze, ha lenne olyanom.
– Az ajtóval kapcsolatban, Rongyi!
– Ja, hogy azzal! Ez ugyanaz az ajtó.
A manó meghökken.
– Miből gondolod? Fel se pillantottál a címkére?
– Minek nekem címke? Látjátok azt a karcolást az ajtó bal alsó sarkában? Már akkor észrevettem, amikor először bekopogtunk hozzád. Elég jellegzetes, kizárt, hogy két ajtón is ugyanolyan legyen.