Terka határozottan a távolban feltűnő várra mutat.
– Tetszik az a kastély. Azt szeretném megnézni! Ki tudja, lehet, hogy az is egy elmepalota?
Feledés apó nem szól semmit, csak csendben követi Terkát a várkapu díszes boltíve alatt. Váratlanul csengőszó harsan, mire az épület, ahonnan addig gyerekzsibongás hallatszott, pillanatok alatt elnémul.
Terka álmélkodva néz körül.
– Jéé, ez a kastély belülről nagyon hasonlít az iskolámra!
– Milyen szerencse! Akkor legalább ismered a járást.
– Ühüm... Menjünk arra! Ott kell lennie a zsibongónak.