Rongyi behúzza Marcit egy keskeny csokisikátorba.
– Gyere, hátha erre szerencsénk lesz!
Óvatosan, csendben lopakodnak a csokifalak között, amikor rekedt nevetést hallanak.
– Látod, Nyüvi, mondtam, hogy lesz néhány okoska, aki itt próbál elsurranni.
– Igazad volt, Büdi!... Na, dologra!
Marci nem várja meg, hogy a fognyűvő manócskák munkához lássanak, hanem felkapja Rongyit, és nekiiramodik. Mögötte üvöltés harsan.
– Menekül a csokis szájú, utána!