Marci úgy rohan, ahogy csak bír. Szerencsére a fognyűvő manócskák csak lassan tudják követni apró lábacskáikon, de ennek ellenére nem maradnak le. Hömpölygő folyamként özönlenek a két menekülő után.
– Marci, gyorsabban!... Ha utolérnek, úgy megvésik a fogad, hogy biztos lyukas lesz.
– Rohanok,... Rongyi,... de már… nem sokáig... bírom...
– Nem is kell, ott a kijárat!
– Végre!
– Kár, hogy zárva van.