– Mit keresett nálad az a csokkitojás, Nyunyó!
– Amíg te a kijáratot keresgélted, én közben nézelődtem, és egy zsákutca végén egy kis csokireszelék-kupac alatt találtam. Úgy megtetszett, hogy nem akartam otthagyni. Nem gondoltam, hogy valakinek még kellhet.
Terka megsimogatja a babája fejét.
– Szerencsére jól végződött!... De most már hagyjuk itt a labirintust!
Azzal megragadja a csokigolyót, és jó erősen megrántja a kart,... ami sajnos letörik! Nyunyó kétségbeesetten felkiált.
– Jaj, ne! Örökre a csokilabirintusban ragadtunk!
– Nyugi, Nyunyó! Csak van itt valami, ami segíthet...