A minimatrónák halkan sutyorognak, és paprikás hangulatban méregetik az árnyékot.
– A jó édes...
– Még hogy pöttömpanni!
– Mit képzel ez?
– Hogy mer szapulni minket ez a jött-ment fekete izé?
Egymásra néznek, előkapják a kis ásóikat, és körbefogják a földön kúszó rémet, mire annak azonnal lehervad a gúnyos, sötét vigyora.
Valaki füttyent, mire a minimatrónák nekiesnek. Úgy jár a kezükben az ásó, mint a cséphadaró. Pár perc múlva már csak néhány foszlány marad a rémből. Aztán az is elenyészik.