Nem csoda, hogy a látottaktól Terka kicsit elérzékenyül, és lopva megtörli könnyes szemét. Persze az Idő figyelmét ez sem kerüli el.
– Sajnálom, nem akartalak megríkatni.
– Semmi gond, de mielőtt hazamegyünk, nem mutatnál nekünk valamit, amit máshol nem láthatunk?
Az Idő ráncolja a homlokát.
– Rengeteg ilyen van, Terka, mit mutassak?
– Rád bízom! Te biztos tudod, hogy mi érdekel minket, hiszen, mint mondottad, te vagy az Idő, ugye?
A fiú erre idegesen rágcsálni kezdi a szája szélét, mert nem akar csalódást okozni.