Nyunyó a Viola-üstükös mellé repül a virágűrhajóval, és pontosan ugyanolyan sebességre gyorsít, mint amivel a másik száguld. Oldalról lassan közelednek az elszabadult égitest felé.
– Óvatosan, Nyunyó, mindjárt ott vagyunk... három... kettő... egy!
A virágűrhajó erősen megremeg, édeskés violaillat csapja meg Terkáék orrát. Nyunyó kicsit fordít a kormányon, és finoman elkezdi visszatolni az üstököst.
Pár perc után a virágűrhajó jelzi, hogy a művelet kész, Nyunyó pedig picit távolabb repül. A Viola-üstökös újra a helyes pályán halad.