– Marci, biztos ki akarjuk nyitni? Már így is háromszáz a pulzusom.
– Rongyi, nincs is olyanod!
– Mondjuk ez igaz, de nem ez a lényeg!
Marci kicsit tétovázik, de még mielőtt lenyomhatná a kilincset, az ajtó magától kitárul. A látványtól mindketten azonnal hátrahőkölnek, mert a szobából egy lebegő szellem vicsorog rájuk. Marciék hanyatt-homlok elmenekülnek.