– Nagyszerű, már meg is érkeztek az új varázslóinasaim.
Terka és Nyunyó csak áll, és tátott szájjal néz. Egy póni áll előttük csúcsos varázslósipkában, fekete varázslóköpenyben.
– Nyunyó, álmodok, vagy ez a lovacska tényleg beszél?
– Mindkettő, Terka... mindkettő...
– Üdvözöllek benneteket. A nevem Ponicus Abracus Dabracus, de szólítsatok Pónikának.
– Szia, Pónika. Én Terka vagyok, ő pedig Nyunyó. Ugye te varázsló vagy?
– Hát persze! A varázslovak nemes és ősi nemzetségébe tartozom.