Marci az egyik szemeteskukában turkál, amit a járókelők megbotránkozva néznek. De Marci nem törődik velük, pláne, mivel szerencséje van, és talál egy tekercs alufóliát, amiből alig hiányzik valamennyi. Kicsit méricskél, majd gondosan körbetekeri vele Rongyit, csak a szemének fúr két kis lyukat. Marci nevetve nézi az alvókáját.
– Rongyi, mostantól kezdve egy szuperokos, ezüstszínű robotbaba vagy! Jó?
– O…ké,... ro…bot... va... gyok.