Az irattáros ujjongva rohan Terkáékhoz.
– Most üzentek mindkét táborból, hogy mindenki kijózanodott.
Terka elgondolkozva néz a repeső okostojásra.
– Hogyhogy magára nem hatott a mételyszóró?
– Hmmm... talán a sok kérvény és szabály miatt már olyan merev az agyam, hogy még az a gonosz szerkezet sem tudott vele mit kezdeni... De most gyertek, akarok nektek adni valamit!
Mindannyian levonulnak az irattárba, ahol az okostojás az íróasztalához ül, kis ideig körmöl, majd büszke mosollyal átnyújt Terkáéknak egy díszes oklevelet.
Ezen legmagasabb elismerés adományoztatik
a nemes Terkának, Marcinak, Nyunyónak és Rongyinak,
akik hősies viselkedésükkel bebizonyították, hogy majdnem olyan okosak, mint az intelligens tojások!
Hálás szívvel,
az Irattáros
VÉGE
Utálod a közösségi médiát? Semmi baj, akkor oszd meg ezt a mesét emailben vagy szóban! Köszönjük!
Mire emlékszel a meséből? Tesztelt magad! Mesekvíz!
Ez a mese három különálló történetet tartalmaz, így újabb kalandokért ugorj az elejére! Visszaugrom
A Robotkirályon ilyen klassz meséket találsz. Folytassuk?
