Marci bizonytalanul böki ki.
– Csak nem te?
A manó Marcira mereszti a szemét, fehér bajsza kétoldalt úgy remeg, mint két kis fázós kezecske. Arca elvörösödik, de annyira, hogy Marciék komolyan aggódni kezdenek érte. Ezután ordít egy olyat, ami egy óriásnak is becsületére válna.
– Nem én voltam, hanem Tina!
Ettől kicsit megnyugszik, lecsüccsen a földre, és pityeregni kezd.