Az Idő elmosolyodik, és megcsóválja a fejét.
– Ez egy kicsit bonyolultabb történet annál, de most ne menjünk bele. Viszont van egy meglepetésem a számotokra.
Nyunyó izgatottan összedörzsöli a kezecskéit.
– És mi lenne az, Idő komám?
– Mi szólnátok, ha azt mondanám, hogy emberek a halaktól származnak?
Terka és Nyunyó meghökkenve néznek össze, majd kirobban belőlük a nevetés.
– Jó vicc!
Terkáék kuncognak egy kicsit, majd lassan elcsendesednek. Megrökönyödve néznek a komoly Időre, aki csendben feljebb tolja a szemüvegét az orrán.
– Jóságos ég! Te nem viccelsz!
– Nem szoktam!
– És milyen haltól? Legalább a cápától?
– Attól, amelyik 350 millió évvel ezelőtt feladta a vízi életmódot, és a szárazföldet választotta a tengerek vagy a folyók helyett.
– Azt a mindenit! Bátor kis jószág lehetett! Igazi kalandor!
– Na jó, ez a váltás azért belekerült egy kis időbe.
– Mennyibe? Egy-két évbe?
– Dehogy!