Az öreg kígyó elcsodálkozik.
– Dallal?... Esssssszt hogy gondolod?
– Legjobb lesz, ha megmutatom.
Terka némi keresgélés után felvesz a földről egy vékony ágacskát, majd a folyosó szélén törökülésben leül, és maga mellé húzza a műanyag vödröt. A faág végével finoman elkezdi simogatni a folyosó talaját, miközben halkan énekel hozzá.
– Kis, kis kígyó, tekeredj a fára, kis, kis kígyó, tekeredj a fáról!
Az apró csúszómászók lassan Terka köré gyűlnek, és egymás után csavarodnak fel a faágra, hogy onnan a vödörbe csusszanjanak.