A malacfiú képe azonnal felderül.
– Megtennétek? Beszélnétek vele a nevemben?
– Az a helyzet...
– Mondjátok meg neki, hogy azóta szerelmes vagyok belé, mióta először megpillantottam. Éppen az anyukámnak vettem névnapjára egy csokor tulipánt, mert nagyon szereti. Azt mondja, hogy olyan különleges íze van. Hasonlít a rántott kukoricára.
Nyunyó türelmetlenül a malacfiúra kiált.
– Lassíts, Rómeó!
– Röfió a nevem...
– Jól van, tudjuk. De mi nem fogunk helyetted beszélni.
– Akkor ki fog?
– Hát te!