Terkáék leguggolnak, hogy a tojástesók ne lássák őket, és úgy lopakodnak a kőemelvény közelébe. Ott aztán elkezdenek huhogni, mintha kísértetek lennének.
A behemót tojások tágra nyílt szemmel, ide-oda forgolódva hallgatják egy darabig, majd amikor a huhogás egyre hangosabb lesz, összekoccanó térddel futásnak erednek.
– Meneküljünk, tesó, ez a szellemtojás!
Terkáék nevetve odarohannak az árván maradt aranytojáshoz, és közösen a magasba emelik.
Ekkor, ki tudja honnan, Kergenyuszi ugrik elő, és elégedetten tapsikol.
– Brávó, gyerekek!… Igazad volt, Rongyi, rekord idő alatt sikerült!