A fehér sörényes csacsiföldi tudós elgondolkozva simogatja az állát, miközben Rongyi várakozóan néz rá.
– Hallgatom, professzor,... aaaa... bocsánatkérését.
– Azzal még várjunk, Rongyi! Inkább megdicsérlek, mert adtál egy jó ötletet.
– Én? Micsodát?
– Azt, hogy a rádióhullám púpokból áll.
– Tényleg?
– Igen, mert ha megnézitek ezt az ábrát, akkor láthatjátok, hogy a rádióhullám nem más, mint rengeteg púp sorozata. Forrás: ChatGPT
Marci megcsóválja a fejét.
– Érdekes. Én már jó párszor néztem a mikrót működés közben, de soha nem láttam ilyen hullámokat benne.
– Azért, mert az emberi szem számára láthatatlanok. Szóval, ha a púpok nagyon hosszúak, mondjuk öt kilométeresek, akkor a rádióhullámot hosszúhullámnak nevezzük. Ha csak ötszáz méteresek, akkor középhullámról, ha ötven méteresek, akkor rövidhullámról, ha öt méteresek, akkor ultrarövidhullámról beszélünk. Amikor a tudósok elkezdték használni az egy méteresnél rövidebb hullámokat, például a radarban, akkor meg akarták különböztetni az addig használt rádióhullámoktól. Mivel ez a hullámtípus sokkal rövidebb volt, ezért a görög mikros, azaz kicsi szót használva mikrohullámnak, azaz kicsi hullámnak nevezték el.Forrás: ChatGPT
Rongyi egy pillanatig eltátja a száját, majd lelkendezve felugrik.
– Megmondtam, Marci! Ugye, hogy megmondtam!... Húúú, de okos vagyok!... Mondtam, hogy valami picinek kell lenni a mikróban, és van is! A kicsi hullámok, vagy más néven a mikrohullámok. Azok melegítenek a mikróban!
Marci elmosolyodik, és a fejét csodálkozva ingató Pirinyó professzorra néz.
– Ez igaz! Tényleg megmondta!