– Így van! Képzeljétek el, hogy van egy sík vidék, mondjuk az Alföldetek. Ha azt süti a Nap, akkor az felmelegszik, de egy idő után felmelegíti a fölötte lévő levegőt is, mire az felszáll. Szerintetek mi áramlik a felszálló levegő helyébe?
Marci kicsit tétovázik, majd megszólal.
– Hidegebb levegő onnan, ahol nem sütött annyit a nap?
– Pontosan! Ez a hűvösebb, beáramló levegő a szél. Kezditek már kapisgálni?Forrás: eschooltoday.com
– Igen, de mitől függ, hogy milyen erősen fúj?
– Attól, hogy mekkora a nyomáskülönbség a két terület fölött.
Rongyi felcsattan.
– Milyen nyomásizéről beszél, professzor?
– Jaj, bocsánat! Hőmérséklet különbséget akartam mondani, mert a nyomást nem akartam belekeverni.
– Miért nem? Az valami titkos összetevő, amit csak a beavatottak ismerhetnek?
– Dehogy! Csak bonyolult, és én szeretem a lehető legegyszerűbben elmagyarázni az összefüggéseket.
– Nem mondja, professzor! Ehhez képest már negyedórája fejtegeti, hogy mitől fúj a szél. Mi lenne, ha szeretné bonyolultan előadni a dolgokat?
– A jó magyarázathoz, mint a jó munkához, idő kell! Egyébként a hőmérséklet és nyomás nagy haverok, és kéz a kézben járnak. De ezt nem kell tudnotok, inkább felejtsétek el!
Rongyit nem kell hosszan győzködni.
– Ne aggódjon, professzor, bennem megbízhat. Már azt is elfelejtettem, hogy mit kellett elfelejtenem.
– Rendben, Rongyi! De arra ugye emlékezni fogsz, hogy mitől fúj a szél?
Az alvóka egy pillanatig gondolkozik, majd a homlokát lassan összeráncolva megszólal.
– Milyen szél, professzor?