Marci elgondolkozva megszólal.
– Egyet nem értek! A vasgolyót nem akadályozza a levegő a leesésben?
– Dehogynem! Pont ugyanannyira, mint a papírgolyót. Ezért értek le egyszerre. Ha viszont széthajtogatjuk a papírgalacsint, akkor az nagyobb lesz, amitől a levegő jobban bele tud akaszkodni. A pizzásdobozt is azért volt nehezebb megsuhintani, mert nagyobb a levegő útjában álló felülete, mint a hurkapálcikának.
Marci bólint, és egy kis ideig Rongyit figyeli, aki a ventilátor által keltett légáramban hűsöl, majd újra Pirinyó professzorhoz fordul.
– Akkor a szél nem más, mint a levegő mozgása, ugye?
– Így van. Nézd, nagyobb fokozatra kapcsolom!
A szerkezet felzúg, mire Rongyi lassan elkezd hátrafelé csúszni.
– Jóságos plüssmackó, állítsa le ezt az orkánt, professzor!
A plüsscsacsi rácsap a kikapcsoló gombra, mire Rongyi megkönnyebbülve huppan le a földre.
– Pfű, már azt hittem, hogy kirepülök az ablakon, és kiderítem, hogy mennyi idő alatt ért volna le a mikró a járdára. Remélem, nem a tizedik emeleten van a laborja, professzor!
– Nem, Rongyi. Egyébként csak azt szemléltettem, hogy a szél erőssége a levegő sebességétől függ. Ha a levegő gyorsan áramlik, akkor a szél viharos, ha lassan, akkor csak szellőcske.
Marci egyetértően bólogat.
– Értem. Most már tudjuk, hogy a szél a levegő áramlása. De újra felteszem a kérdésünket, professzor. Mitől fúj a szél? Azaz, mitől áramlik a levegő?