– Komolyan?
– Ja! Annyian fényképezkednek a graffitivel a hátsó falon, hogy őmorcossága is rájött, hogy ez egy jó turistacsalogató látványosság.
Szupernyunyó lebiggyesztette a szája szélét.
– Jobb későn, mint sose...
– Meg aztán, ott volt az a baleset.
– Milyen baleset? – hökkent meg Szupernyunyó.
– Nem hallottál róla? Tegnap itt járt a ceruzakirály lánya.
– Tényleg?
– Aha... Ő is hátrament szelfizni, de sajnos megcsúszott egy kövön, és nekiesett a falnak.
– De nem lett semmi baja, ugye?
– Hát ez az... Kitörte a...
– Jóságos plüssmackó!
– Mondom kitörte a hegyét.
Szupernyunyó megkönnyebbülve fújt egyet.
– Még szerencse, hogy csak azt. És mit csináltak vele?
– Bevitték az ügyeletre, ahol valahonnan előkapartak egy ősrégi hegyezőt, és kihegyezték őfelségét.
– Akkor ezt megúsztuk! Más se hiányzott volna, mint egy diplomáciai bonyodalom a Ceruzakirálysággal.
– Ja! Gondolhatod, hogy Porcelina milyen frászban volt! Nem csoda, hogy ezután szólt nekem, hogy a bár elejére is fessek egy képet, hogy ne kelljen a turistáknak hátul, a kátyúkkal teli úton bóklászniuk.