Szupernyunyó erre nem tudott mit mondani, nem úgy Barbi baba.
– Én az óratornyot javasoltam neki! – szólt közbe fontoskodva.
Citrom arca felragyogott.
– Micsoda ötlet!
– Ugye?
– És?
– Még meggondolja...
Szupernyunyó felhorkant.
– Nem fogok leugrani az óratoronyból, Barbi!
– Jól van, jól van! Csak úgy mondtam.
A sárga nyuszi vágyakozva nézett a Lilaverdára.
– Hová mentek?
– A cukorkagyárig, meg vissza. Megjáratom kicsit őnagyságát, hogy el ne lustuljon.
– Az klassz! Veletek mehetek?
– És a fényfűzérekkel mi lesz?
– Még egy órácskát lógnak ott, ahol vannak. Nagy ügy!
– Akkor pattanj be!
– Köszi! Azt egyébként tudtad, hogy a cukorkagyárnak van egy elképesztően magas kéménye? Ha esetleg mégis gyakorolni akarsz...
– Citrom, velünk akarsz jönni?
– Naná!
Szupernyunyó lassan a szája elé emelte a mutatóujját.
– Akkorcsssssssssss!