Klincessza Terkáék előtt ugrándozik a levegőben.
– Erre gyertek!
– Miért?
– Mert a rétnek ezen a részén nyílnak a legszebb virágok!
A kis tündérlánykának igaza van! Terkáék egy igazi színkavalkádra lelnek, ahol Nyunyó elragadtatva néz körül.
– Nem is tudtam, hogy ilyen sokféle virág él a mezőn!
– Én sem, Nyunyó. Gyere, szedjünk egy csokorral!
Amikor úgy ítélik, hogy elegendő virág gyűlt össze, Terkáék leülnek, és Klincessza útmutatását követve gyönyörű koszorúkat fonnak maguknak. Nyunyó a tündérkére néz.
– Neked ne csináljunk?
– Ugyan, ne fáradjatok vele! – kuncog Klincessza, majd csettint egyet az ujjaival, amivel káprázatos virágkoszorút varázsol a feje tetejére.