Terka haragszik az öccsére, mert összevesztek délelőtt. Ezért úgy dönt, hogy sokáig nem emeli fel a táblát, hogy kiszúrjon a hangjával.
Öcsi-nyaggatás, ahogy hivatalosan nevezik, besétál a csarnokba, ügyetlenül meghajol, majd belekezd a bemutatójába.
– Terka, add ide kérlek! Vigyázok rá, esküszöm! Lécci, lécci, lécci...
A másik két zsűritag mosolyogva figyeli, nem fogják egyhamar felemelni a táblájukat, az biztos. Terkának be kell látnia, annyira azért nem idegesítő az öccse. Vagy legalábbis a hangja.