– Induljunk a háziállathangok felé! Arra biztosan rövidebb.
Az állathang-istálló egy nagy fehér épület, a belőle kihallatszó hangok nagyon ismerősek. Terkáék egymással versenyeznek, hogy ki ismer fel többet.
Múúú...
– Tehénbőgés!
Meee-e-e...
– Kecskemekegés!
Nyiii-ha...
– Lónyihogás!
Vau-vau...
– Kutyaugatás!
Az istállót elhagyva a medvebrummogás barlangja elé érnek, de a tulajdonosát nem látják sehol. Biztos téli álmot alszik odabenn.
A következő üres ketrecnél Nyunyó megrángatja Terka kezét.
– Megérkeztünk! Az oroszlánordítás otthona!