Terkáék rövid séta után érnek az Állathang-kert bejáratához, ahonnan éppen egymás hegyén-hátán tódulnak kifelé a hangok. A tömegből egy cérnavékony hegedűszólam kiált rájuk.
– Meneküljetek! Az oroszlánordítás kiszökött a ketrecéből!
Nyunyó elsápad, Terka csodálkozik.
– Ez miért baj, Nyunyó? Az mégsem egy oroszlán...
– A hangoknak pont olyan!
– Akkor segítsünk nekik! Ketten biztosan elbánunk azzal az üvöltéssel, vagy mivel.
– Nem kéne inkább megvárni a hangőröket, Terka?
– Nyunyó, mire ideérnek, mi már régen visszazavarjuk a bestiát a ketrecébe.