Terkáék követni kezdik a pici papírbékát, ami lassan végigszökdécsel a tóparton. Nyunyó türelmetlenül topog.
– Terka, vajon hová mehet?
– Biztos haza.
– Nem a tóban lakik?
– Ezek szerint nem.
Szerencsére pár szökkenés után a kis béka végre hazaér, Terkáék pedig álmélkodva nézik az egyik papírszikla mögül kibukkanó kicsi, de díszes papírkastélyt. Nyunyó elragadtatva felkiált.
– A plüssmackóját neki!... Ez aztán kastély!
A békácska erre csodálkozva megfordul, és széles szájával mosolyogva rájuk néz.
– Legyetek üdvözölve szerény hajlékomban, gyönyörű hajadonok!