A manólány nagyot ugrik örömében.
– Azt a mindenit, Marci! Te aztán tényleg értesz a szerkezetekhez. Legszívesebben felvennélek szerelőnek, mert karácsony előtt minden szorgos kézre szükségünk van.
– Ha gondolod,... álmomban eljöhetek néha... besegíteni...
– Meg van beszélve! Gyere, amikor ráérsz!... De most menjetek vissza a levéltárba! Én is jövök mindjárt, csak előbb kerítek nektek egy kis uzsonnát. Mit kértek?