A várkisasszony Terkára pillant.
– Vendéget hoztál, kicsim?
– Tessék?... Ja, igen. Ő Feledés apó. Segít megkeresni Nyunyót.
A páncélos lovag felkapja a fejét, mire a sisakrostélya aláhull, és eltakarja az arcát.
– A csudába ezzel a vacakkal!... Terka, nem is mondtad, hogy Nyunyó elveszett. Megnézted alaposan a szobádban?
– Persze, még lefekvés előtt.
A várkisasszony Terkához siet, és megsimogatja az arcát.
– Ne aggódj, kincsem! Biztos előkerül!
Terka felsóhajt, és mivel már csak a szüleiben reménykedhet, nekik szegezi a kérdést.
– Anya, Apa! Merre láttátok Nyunyót utoljára?