– Sziasztok! Klassz a hátizsákod, Nyunyó!
– Ugye?... Anyukátok varrta délután.
Terka dühösen közbeszól.
– Marci, nem unod még, hogy elrontod az álmaimat?
– Miért rontanám? Ez az én álmom!
– Nem, az enyém!
Nyunyó határozottan közbelép.
– Hagyjátok abba! Akár tetszik, akár nem, ez egy közös álom. Rongyi, hová akartatok menni?
– A csokisivatagba. És ti?
– A rejtvénylabirintusba.
– Aha! Akkor ezek szerint...
– ...a csokilabirintusban vagyunk.
Ekkor a padlóból hangos csobogással folyékony csokisugarak emelkednek a magasba, majd szétterülve villámgyorsan csokifallá szilárdulnak, szétválasztva Marcit és Terkát.