Terka tudja, hogy a varjú az odúban keresné először, ezért inkább tovább vánszorog. De egyre kevesebb az ereje, és sajnos nem talál jobb búvóhelyet. A néma erdőben pedig senki sincs, aki a segítségére siethetne.
Terka dacosan felemeli a fejét. Megfordul, és az avarban csoszogva közeledő varjú vörös szemébe néz.
– Gyere, ha mersz! Nem félek tőled! Erősebb vagyok nálad!
A varjú, mintha csak erre várna, kitárja szárnyait, és károgva Terkára támad.