Szupernyunyó éppen készült lerakni a telefont, amikor a szeme sarkából észrevette a villanást.
Egy piros pötty!
– Most megvagy! – gondolta, és továbbra is úgy tett, mintha telefonálna, de közben fél szemmel a piros foltot figyelte, ami ott ingerkedett Böhömaci előtt. De mivel az óriás türelmesen, behunyt szemmel ücsörgött, nem láthatta. A pötty egy darabig még ugrándozott ide-oda, majd eltűnt.
Szupernyunyó ekkor letette a mobilt, és odasietett a csukott szemű gumimacihoz.
– Van egy tervem, Böhömaci, amiben te vagy a főszereplő.
– Hurrá, főszereplő az jó!
– Szeretném tudni, hogy ha nagyon akarnád, akkor meg tudnád állni, hogy kergesd a pöttyöt?
– Hát, nem tudom...
– Én nagyon bízom benned, Böhömaci!
– Tényleg? Akkor megpróbálom...
– Jól van! Nyisd ki a szemed.
Ekkor Szupernyunyó telefonja újra felrikoltott, mire a baba türelmetlenül beleordított.
– Mi az már megint?