...akit csak szuper-gyorsasága mentett meg attól, hogy Böhömaci palacsintává lapítsa. Oldalra ugrott, így a behemót elcsörtetett mellette, és összelapította a játszótér egyik fém mászókáját. Ezután csalódottan megállt.
– Elment!
– Micsoda, Böhömaci?
– A pötty!
– Hol volt?
– Mögötted... földön. Te nem látni?
– Mivel hátul nincs szemem, így nem.
– Megint látni!
Azzal Böhömaci másodszor is Szupernyunyó felé ugrott, aki újra csak menekülni volt kénytelen. Utána dühösen fújtatott egy nagyot, mert kezdett elege lenni ebből az életveszélyes ugrándozásból.
– Megint mögöttem volt a pötty?
– Igen!
– Jól van, Böhömaci! Most megkérlek valamire, ami nagyon fontos. Segítesz nekem?
– Igen! Én akar nagyon segíteni.
– Köszi, akkor csukd be a szemed egy kis időre, és ne nyisd ki, amíg nem szólok!
Böhömaci bólintott, és engedelmesen lehunyta ablak méretű szemeit. Szupernyunyó telefonja ekkor újra megszólalt.
– Tessék!