Barbi baba magába roskadva ült egy kempingszékben, és hosszú ujjacskáit tördelte. Szupernyunyó átvizsgálta a helyszínt, majd odasétált a kétségbeesett babához.
– Azt mondod, Barbi, hogy Böhömaci látszólag minden ok nélkül berontott a kertedbe, és letaposta a virágokat?
– Ha még csak azokat taposta volna! – kámpicsorodott el Barbi apró szájacskája.
– Miért, még mit?
– A bográcsomat, és a benne rotyogó paprikás krumplit! A vacsorámat!
– Értem, de...
– Pedig már olyan illata volt! Öt perc, és kész lett volna... Öt perc!
– Sajnálom, Barbi. Legfeljebb szendvicset vacsorázol.
– Tudom... brühühü...